Napjainkban rengeteg nagy bútoráruházban kaphatunk már-már nevetségesen olcsó bútort, amire ha egy asztalost is megkérdezünk, akkor minimum a duplája árat fogja mondani, de az még akár több is lehet, ha nem "átlagos" anyagokból szeretnék bútorunkat.
Ezután természetesen az olcsó bútort fogjuk választani, mert az is szép, és esetleg még, ha nagy szerencsénk is van, akkor pont akkora méretben mint amire nekünk szükségünk van. Kérdés, hogy jobban járunk-e az olcsóbb bútorral, mint a drágával?

Mondjuk példaképpen vegyünk egy konyhabútort amit 150000 forintért láttunk egy bútoráruházban, viszont egy asztalost is megkérdeztünk, és ő 250000 forintot mondott a bútorunk árára.
Így spóroltunk 100000 forintot.
Megvettük az olcsóbb bútort és hazaszállíttatjuk mondjuk 10000 forintért. (és akkor olcsó volt)
Ezután jön egy szakember aki minimum 25-30 ezer forintért összerakja nekünk a bútort. Elképzelhető, hogy még kiegészítő elemeket is kell készíttetni a bútorhoz, mivel ezek standard méretű bútorok, és szinte biztos, hogy nem fog illeszkedni a kívánt helységbe.
Elkészült a bútorunk, és spóroltunk 60000 forintot.

Ez így elsőre jól is hangzik, de miből és hogyan is készült az olcsó bútorunk?

Az anyaga általában 16mm vastag bútorlap, mely azért nem túl erős, és könnyebben sérül mint az asztalosok által használt bútorlapok, ami k 18 vagy 19 mm vastagságúak.

A rögzítések a szekrények sarkainál ráfordítható kapcsok, amik közel sem olyan erősek, min a facsavar, vagy a tiplivel történő összeragasztás. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezek a rögzítőkapcsok 8 mm vastagok és a kapocs két oldalán az anyagból csak 4-4mm vastag fal marad ami egy kicsit nagyobb terhelés esetén könnyen átszakad. Egy asztalos ezzel szemben a látható felületeknél lapos tiplit (lamello) használ, mely 4 mm vastag, számos rétegből préselt így a fennmaradó anyagvastagság sokkal több lesz, ami biztosabb tartást ad a bútornak. A nem látható felületeken 4*50 mm-es facsavart használ, mely még erősebb tartást biztosít, és adott esetben könnyen szét is szedhető.

Az ajtók pántjai kicsik és vékonyak, ezáltal ezek is hamarabb elhasználódnak a sok nyitogatás során, így az ajtók hamar meglógósodnak, és nem zárnak rendesen.

A munkalapok felületének minősége is gyengébb, és sérülékenyebb mint egy egyedi konyhához használt munkalapé. Találkoztam már olyan esettel is amikor a munkalap kis darabokból állt, és minden alsó szekrényhez volt egy. Ez felettébb rossz megoldás, mert így könnyen közé megy a kosz vagy folyadék, amitől után tönkremegy a konyhabútor.

Ezek a bútorok 2-5 évet bírnak általában maximum, és utána kezdenek nagyon leamortizálódni.

Egy "olcsó" bútorra nincs garancia.

Ha viszont egy "drága" bútort készíttetünk egy asztalossal, akkor az a kivitelezési minőségkülönbség miatt akár 10-15 évet is kibírhat különösebb károsodás nélkül. (még a konyhabútorok is, ahol vízzel is dolgozunk)

Ezeket végigolvasva látható, hogy vettünk "olcsó" bútort 190000 forintért 5 évre amivel spóroltunk 60000 forintot. A másik variációban készíttettünk egy bútort ami pontosan a mi otthonunkba lett tervezve a saját igényeink szerint, 60000 forinttal drágábban, ami minimum 10 évig jó lesz nekünk. Tehát a "drága" bútorral 10 év alatt spóroltunk 130000 forintot és még megspóroltunk egy rakás kellemetlenséget, meg idegeskedést a silány minőség miatt, és lakásunk felforgatását egy új bútor készítéséhez.

A dolog tanulsága, hogy az olcsó bútor körülbelül ugyanannyiba kerül mint a drágább, de megspórolhatunk magunknak egy plusz felfordulást otthonunkban.

Ha szeretne hozzászólni a témához használja az "új hozzászólás" gombot.